Írország - Moylough
2007.
Érdekesen kezdődött. Először csak azt kaptam meg, hogy Írországba kell utaznom. A radiesztéziában
használatos lengyelpálca segített a helyszín megtalálásában. A helyet az otthoni térkép alapján
be tudtam lőni, de a pontos hely meghatározást az internetről letöltött térképek segítették.
A biztonság kedvéért többször rákérdeztem. De a pálca mindig ugyanott állt meg. Egy ici-pici kis
településnél, melynek a neve Moylough. Az interneten rákeresve erre a helyre nem sok mindent
találtam. (Ma már sokkal több minden van.) Csak egy kb 4 ezer éves kőről beszélt a cikk.
Persze erről egyből beugrott, hogy igen, ide kell eljutnom.
A talált web lapot kinyomtattam és magammal vittem. Nagy szolgálatomra volt. De ezt majd később.
Az első javasolt időpontban nem volt pénzem megvenni a repülőjegyet.
Utána kaptam egy másik időpontot. Szerencsére sokkal előtte. Így még tudtam jegyet,
helyet foglalni fapados gépre Pozsonyból. Eredetileg úgy terveztem, hogy autót bérelek
és ez egyben a szállásomat is biztosítja, mert a környéken csak komplett házat lehetett bérelni.
De persze ez sem volt számomra akkor elérhető. Az akkori munkahelyem éppen nem akart kifizetni,
ezért a minimális pénzből kellett az egész utat megvalósítani.
De éreztem, hogy menni kell. Tehát mentem. A keretem csak annyit engedélyezett, hogy ki tudtam fizetni a távolsági buszokat Írországban és a benzint, ami elég volt Pozsonyig és vissza. És maradt egy kevés tartalékom, parkolásra, stb.
Az írországi busz menetrendet szerencsére itthon megnéztem. Hogy elérjem a célomat, ahhoz
először át kellett buszozni Dublinból az ellenkező oldalra, Gaiway-be.
Gaiway-ben volt pár órám a következő busz indulásáig. Szabad időmben egy ma is működő templomhoz mentem,
ami elsőre ismerős volt. (Sajnos az ott készült fotók nem sikerültek. A film vizet kapott.)
Az utcáról a kapun belépve egy domb fogadott. Amikor felsétáltam a dombra, szinte azonnal felismertem az épület maradványokat és megtaláltam a barátom és a magam síremlékeként ott hagyott egy-egy méretes követ is.
Miután végeztem, visszatértem a templom mellé a nyilvános WC-hez. Nem találtam más helyet, ahova behúzódhattam volna. Ugyanazzal a busszal folytattam az utamat, mint amivel megérkeztem előző este. A templom környékén szinte folyamatosan volt vki, aki a mozgásaimat követte. Délután már erőszakosan megpróbáltak elkergetni anélkül, hogy bármit kérdeztek volna. Végül is az ottlakók szemében csak egy betolakodó voltam. Vagy annak tűnhettem. Amikor végre felszállhattam a buszra, már nekem is nagy megkönnyebbülést jelentett.
Érdekes, abban az időben több olyan személlyel is találkoztam, akikkel ott is ismertük egymást. Találkoztam az ottani életem 2 főszereplőjével. Mindketten akkor is, most is lányok, nők voltak. Az egyik nő pontosan tudta a kapcsolatunk ottani részleteit is. A másik személy nem emlékezett az ottani történésekre. És az is érdekes, hogy miután hazajöttem és a kinti történetet sikerült feldolgozom, addigra mindkét nő kikerült az ismeretségi körömből.